Fölénk nő az árnyék
Naras 2007.08.03. 12:04
A tavalyi bagolyköves vizsgára készült vers
Fölénk nő az árnyék
Lement már a nap és közeleg az éj, Megnyúlnak az árnyak, sötét lesz az ég. A sarkon áll egy férfi, kezében egy kés; Főlé nőtt az árnyék, nincsen menekvés.
Őt üldözi bőszen az egész rendőrség, A CIA, az FBI, no meg a Követség. Megtöltve a pisztoly, hátha lőni kell, Föléjük nőtt az árnyék; még ma ölni kell!
Arra jártok ti is, nézitek a férfit. Ő visszanéz rátok, s megvillantja kését. Körülfogjátok, és összerugdossátok; Fölétek nő az árnyék; jaj, ne bántsátok!
Nincs ma már több dolgom, végre megyek haza, Meghalom a hangokat, rögtön futok oda. Befordulok a sarkon, látom, mit csináltok, Fölém nő az árnyék, mert csak nézek, nem kiáltok.
Észreveszel engem, késsel jössz felém, Tébolyult az arcod, úgy döföd belém; Pár pillanat múlva a kezed csupa vér, Föléd nőtt az árnyék; nézz rám: megöltél!
Két holttest maradt ott az aszfalton. Négy láthatatlan kéz ezt hagyta a falon: "Lássuk meg a jót, nyissuk ki a szemünk, Mert ha fölénk nő az árnyék, örökre elveszünk!"
|