A vasútállomáson
Naras 2007.08.16. 11:22
Szonett-szerűség 2005-ből, Tolsztoj Anna Kareninája nyomán
A vasútállomáson (Az Anna Karenina nyomán)
Esik a hó és süvít a szél, Mozdulatlan' áll a vonat. A füstben halvány a lámpafény. Még itt, kinn is üldöz a gondolat.
"Ki ez? Valaki más? Netán én?" Ez az érzés fojtogat. A füstből előlép egy árnyék: Az, ki megfordította sorsomat.
Szótlan' néz rám, szeme lángol. A tegnapi tánc emléke kísért, Hisz ugyanígy nézett ott, a bálon.
S most utánam jött, hazáig kísér! Mit fog mondani? Már az arcán látom, De megkérdem: "Maga is utazik? Miért?"
|