Casanova sírverse
Naras 2008.02.20. 19:49
Ezt ma alkottam irodalomórán, amikor Verlaine-ről beszéltünk. :) RIP Casanova
Casanova sírverse
Húszévesen kezdtem a Tavasszal járni,
Kézen fogva sétáltunk a parkba,’
Fejünk fölött madarak csicseregtek,
És mi belefúltunk a sok szerelmes dalba.
A Nyár folyton vihogott,
Ha egy hűvös estén szavalni kezdtem -
S bár lobogott benne a szenvedély,
Költőként nem értett meg engem.
Az Ősszel leginkább csak borozgattunk,
S míg szorongattam érdes, száraz kezét,
Hallgattam őt a kandalló mellett,
Amint az aljas elmúlásról mesélt.
Annyit emlegettük, hogy végül eljött
A Tél, a sápadt, büszke, hideg.
Miatta fekszem most itt én -
Rájött, hogy vannak többiek.
|