Ez egy táborparódia, a 2006-os Varázslatos táborról. Jó szórakozást hozzá!
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy aranyos kis pillangó, aki a Recsk melletti erdőkben éldegélt. Egy szép napon elhatározta, hogy meglátogatja a Várbükk Erdészházat. Amikor a tornáchoz ért, döbbenten tapasztalta, hogy a „Várbükk Erdészház”- feliraton az „á” betűt valaki zsírkrétával áthúzta, és szintén zsírkrétával egy „é”-t írt a helyére.
Vérbükk? – kérdezte magától döbbenten a lepke. – Ezt meg ki csinálta? Berepült a nyitott ajtón. Odabent néhány ember egy erdei állatokat ábrázoló faliképet elemezgetett.
- Nézzétek azt a gyilkos egeret! – mondta egy fekete hajú lány
- Úristen! Az a madár lesmárolja a gyerekét! – mondta egy hosszú hajú srác.
A harmadik személy, egy vörös hajú lány ekkor elnevette magát. Azzal a tipikusan kaszásokra jellemző nevetéssel.
A pillangó fejcsóválva tovább repült. A mosdóból ez hallatszott ki:
- Piton professzor, ez egy lányvécé! – mondta egy méltatlankodó női hang.
Ekkor egy egyenletekkel teleírt pólót viselő egyén lépett ki az egyik szobából, és rögtön hanyatt vágódott. Egy arany babszemben. Ebben a pillanatban – az előző esettől mégis teljesen függetlenül – egy lánykórus a következő dalra zendített rá:
- Rabbot bácsi a csatában,
Rabbot bácsi a csatában,
Rabbot bácsi a csatában,
Elesett egy babszemben!
A földön fekvő ember fel akart tápászkodni, amikor arra jött egy fekete hajú, tanár-szerű nőszemély, és majdnem elesett benne. A pillangó úgy döntött, tovább repül a konyha felé.
Ott egy középkorú nő állt egy hatalmas fazék előtt, kezében egy varázspálcának látszó tárggyal a kezében. Kihúzta magát, majd csukott szemmel egy trapézt rajzolt a mellkasára, miközben egy varázsigét mormolt:
- Attentum immineo.
- Nem látta valaki a pálcámat? – hallatszott egy hang a folyosóról. – A megtaláló kap egy babot!
A nő összerezzent, és ijedtében beleejtette a pálcát a fazékba. Már épp lehajolt, hogy kiszedje, amikor irdatlan bűz csapta meg az orrát. Nem tudta eldönteni, hogy a szag vajon a fazékból jön, vagy a konyhában ténfergő fekete kutyából, aki valamilyen megmagyarázhatatlan okból azt kiabálja, hogy: „Jimmy, drágám! Hol vagy?”
- Jimmy élt! Jimmy él! Jimmy élni fog! – kiáltott ekkor egy nőnek öltözött fiú, az ebédlőből nyíló szoba ajtajában állva.
Egy macska szaladt oda a lábához, és hozzádörgölőzött. A nőnek látszó fiú felvette a macskát, aki hangos dorombolás közepette kipukkasztotta az alak egyik mellét. Majd, mint aki jól végezte dolgát, emberré változott.
A pillangó döbbenten fordult sarkon, és visszatért a folyosóra. Ahogy elszállt a szobaajtók előtt, egyre jobban megbotránkozott. A kihallatszó hangok hallatán.
Az egyik szobából farkasordítás, és egyéb, vérállatokra jellemző hangok hallatszottak. A másikból ez:
- Piff!
- Piff!
- Paff!
- Piff
- Paff! Nem! Piff!
A harmadikból pedig ez: „Egy Ford Escort, egy Ford Escort…”
Szent ég! Hova kerültem? – kérdezte magától a lepke, miközben a folyosó végén lévő fény felé repült.
A társalgóba jutott, ahol többféle csoportfoglakozással találta szembe magát. Az egyik sarokban egy piros topos, papírszemüveges, transzvesztita kinézetű nő tipikus mesemondó hangon kegyetlenebbnél kegyetlenebb halált jósolt a hallgatóságának. A szoba közepén két sárkány kergette egymást. A másik végén pedig néhány fekvő embernek tartott relaxációs órát és igazgatónéni-szerű lány.
- Lazítsátok el a fejbőrötöket – mondta. Ekkor a folyosóról a következő hallatszott:
- Szerezd meg a krémet!
- Vérmókusok!
- Találtam egy babot!
- Az én anyukám szebb!
- De az enyém jobban főz!
- Anyád! Zsírkréta!
A lány becsukta az ajtót. A pillangó úgy gondolta, ez a relaxálás nem lehet rossz. Csakhogy ezt nem csinálhatta a levegőben repkedve. Úgyhogy leszállt egy kézre.
- Jé, egy pillangó! – kiáltott fel a kéz tulajdonosa, az a fickó, aki elesett a folyosón. A másik keze megérintette a lepke szárnyát.
Ha még egyszer hozzám érsz, meghalsz! – gondolta a lepke bosszút forralva.
- Hogy bólogat a fejével! – folytatta a fickó, és megint megsimogatta a lepkét, aki erre megharapta. Ez volt élete utolsó hibája. – Aú! Ez harap! - kiáltott fel a kéz tulajdonosa, majd a lepke már csak ezt hallotta: - „Pillangó, nem fogsz te szállni, pillangó, nem fogsz te szállni…”
És minden elsötétült előtte.
AJÁNLOM AZ OLDALT
